1904. M�jus 11-�n Spanyolorsz�gban, Figuerasban sz�letett. Igen kor�n megmutatkozik ut�nozhatatlan tehets�ge, ugyanis m�r 1918-ban, mintegy tizenn�gy �vesen ki�ll�t. A Madridi K�pz�m�v�szeti Akad�mi�ra j�r, azonban a tan�ri-karral t�bb alkalommal is �sszet�z�sbe ker�l, �gy n�h�ny igencsak viharos �v eltelt�vel kiz�rj�k onnan. Madridban bar�ts�got k�t�tt Garc�a Lorc�val, Barradasszal, Bunuellel �s m�s alkot�kkal. 1929-ben P�rizsban telepedett le, ahol kapcsolatba ker�lt a sz�rrealist�k csoportj�val, majd csatlakozott is hozz�juk. Ebb�l a korb�l val� v�sznaival (A nagy �nfert�z�, Az eml�kezet �lland�s�ga) n�h�ny kritikusa szerint legjobb m�veit alkotta meg. Ekkor dolgozta ki a maga paranoi�s kritikus m�dszer�t, amikor irracion�lis k�nyszerk�pzeteit hagyja �rv�nyes�lni, de �ber logik�val v�laszt k�z�l�k.
Egym�st k�vet�en ny�lnak meg ki�ll�t�sai P�rizsban, New Yorkban, Londonban. 1936-ban a TIME magazin c�mlapj�ra ker�l. 1939-ben a New Yorki Metropolitan Opera bemutatja a Bacchan�lia c�m� balettet, amelynek d�szleteit maga Dal� form�lja meg. 1940 �s 1955 k�z�tt az Egyes�lt �llamokban �lt, ahol megalapozta m�v�szi tekint�ly�t. Spanyolorsz�gba visszat�rv�n elvonult a nyilv�noss�g el�l. Egyetlen t�rsa Elena Diakonova (Gala) maradt, aki egykori bar�tj�nak, Paul �luardnak volt a feles�ge. � lett a m�zs�ja, �s �t �r�k�tette meg sz�mtalan portr�n. 1960-ban megfesti nagyform�tum� misztikus mesterm�veit, t�bbek k�z�tt Az �kumenikus zsinatot. 1971-ben Clevelandben megny�lik a Salvador Dal� M�zeum. 1989-ben sz�l�v�ros�ban, Figuerasban t�r �r�k nyugov�ra. V�grendelete �rtelm�ben birtok�t, m�alkot�sait �s teljes vagyon�t a spanyol �llamra hagyja.