|
LETRL

Az a kevs, amit az letrl tudunk
Hieronymus Boscht elszr 1474-ben emltik iratokban. 1481-ban Bosch felesgl vette az elkel, nla majd hsz vvel idsebb patrciuslnyt, Aleyt Goyaert van de Mervenne-t, aki egy hzat, valamint egy vidki birtokot hozott a hzassgba. A hozomny nagyobb fggetlensghez segtette Boscht. A hzassgbl szletett gyermekekrl nincs adat. Bosch 1486-ban csatlakozott az ersen vallsos Miasszonyunk testvrlethez, elszr mint kltag, majd 1488-tl mint a bels, elit trsasg feleskdt tagja (kb. hatvanan voltak). Ezek a feleskdt testvrek legtbbszr lelkszek, papok vagy patrciusok voltak. A Miasszonyunk testvrlet tagja volt tbbek kztt J Flp, Habsburg Miksa s felesge, Burgundi Mria s Szp Flp is. A szervezet Nmetalfld papsgnak, nemessgnek s a vrosi elkelsgeknek legmagasabb kreivel polt kapcsolatokat. Politikai-trsadalmi oldala mellett ugyangy volt vallsilag szablyozva, mint a dominiknusok rendje. Havonta egyszer tallkoztak kzs tkezseken, hetente ktszer kzs misken, Jnos- s Mria-napon valamint ms nnepnapokon, tbbek kztt egyhzi jelleg sznieladsokon s krmeneteken. Rszt vllaltak a szegnyek istpolsban, az oktatsban s tmogattk a mvszetet.
A testvrek sorbl s kapcsolataikon keresztl az udvarbl kerltek ki Bosch megrendeli. A testvrlet sokszor ltta el megbzsokkal, s a csekly tiszteletdjbl rezhet, hogy ezek a munkk inkbb felajnlsknt kszltek. Els ismert munkja is a szervezethez kapcsoldik: 1488-1492-ben festette a Szz Mria-kpolna oltrnak szrnykpeit. A testvrlet mellett ksztett kpeket a vrosi elitnek ppgy, mint az arisztokrcinak. Az els fennmaradt dokumentum, amely Boschknt emlti, a Szp Flp ltal megrendelt s azta elveszett Utols tlet cm festmnyrl killtott bizonylat. A Bosch nevet valsznleg azrt vette fel, hogy megklnbztessk btyjtl, Goessentl.
Hieronymus Boscht 1516. augusztus 9-n temettk el. A halotti mist a Szent Jnos-szkesegyhzban mondtk a lelki dvrt.
|
KPEI
|
| |