|
LETRL
1904. Mjus 11-n Spanyolorszgban, Figuerasban szletett. Igen korn megmutatkozik utnozhatatlan tehetsge, ugyanis mr 1918-ban, mintegy tizenngy vesen killt. A Madridi Kpzmvszeti Akadmira jr, azonban a tanri-karral tbb alkalommal is sszetzsbe kerl, gy nhny igencsak viharos v elteltvel kizrjk onnan. Madridban bartsgot kttt Garca Lorcval, Barradasszal, Bunuellel s ms alkotkkal. 1929-ben Prizsban telepedett le, ahol kapcsolatba kerlt a szrrealistk csoportjval, majd csatlakozott is hozzjuk. Ebbl a korbl val vsznaival (A nagy nfertz, Az emlkezet llandsga) nhny kritikusa szerint legjobb mveit alkotta meg. Ekkor dolgozta ki a maga paranois kritikus mdszert, amikor irracionlis knyszerkpzeteit hagyja rvnyeslni, de ber logikval vlaszt kzlk. Egymst kveten nylnak meg killtsai Prizsban, New Yorkban, Londonban. 1936-ban a TIME magazin cmlapjra kerl. 1939-ben a New Yorki Metropolitan Opera bemutatja a Bacchanlia cm balettet, amelynek dszleteit maga Dal formlja meg. 1940 s 1955 kztt az Egyeslt llamokban lt, ahol megalapozta mvszi tekintlyt. Spanyolorszgba visszatrvn elvonult a nyilvnossg ell. Egyetlen trsa Elena Diakonova (Gala) maradt, aki egykori bartjnak, Paul luardnak volt a felesge. lett a mzsja, s t rktette meg szmtalan portrn. 1960-ban megfesti nagyformtum misztikus mestermveit, tbbek kztt Az kumenikus zsinatot. 1971-ben Clevelandben megnylik a Salvador Dal Mzeum. 1989-ben szlvrosban, Figuerasban tr rk nyugovra. Vgrendelete rtelmben birtokt, malkotsait s teljes vagyont a spanyol llamra hagyja. |
KPEI
|
| |