�lete

Vincent van Gogh a Hollandia d�li r�sz�n fekv� �szak-Brabant tartom�nybeli Groot-Zundertben sz�letett 1853. m�rcius 30-�n, Theodorus van Gogh (1822 – 1855), reform�tus lelkip�sztor �s Anna Cornelia Carbentus (1819 – 1907) els� gyermekek�nt. Vincent �t testv�re – Anna Cornelia (1855 – 1930), Theodorus (1857 – 1891), Elisabeth Huberta (1859 – 1936), Wilhelmine Jacobina (1862 – 1941), Cornelius Vincent (1867 – 1900) – k�z�l a n�la n�gy �vvel fiatalabb Theoval alak�tott ki szorosabb kapcsolatot, aki szellemileg �s anyagilag is t�mogatta �ccs�t. A csal�dnak szoros k�t�d�se volt a m�v�szethez: h�rom nagyb�tyja m�kereskedelemmel foglalkozott. Van Gogh tanulm�nyait egy zunderti falusi iskol�ban kezdte, majd kilenc h�nap ut�n egy egy nevel�t�l saj�t�totte el ismereteit. 1862-ben k�sz�ltek els� rajzai: A falra m�sz� macska �s a Kutya. K�z�piskol�ba intern�tusokba j�rt, el�bb Zevenbergenben, ahol rajz�r�kat vett, valamint megtanult angolul, franci�ul �s n�met�l, k�s�bb pedig Tilburgban. 1868-ban otthagyta az intern�tust �s visszat�rt sz�l�i h�z�ba, Zundertbe. Egy �v m�lva, csup�n 16 �vesen be�llt a h�gai Goupil & Cie Gal�ri�ba, melynek egyik �zlett�rsa nagyb�csija volt. H�ga ut�n Br�sszelben, Londonban �s P�rizsban dolgozott. 1876-ban otthagyta munk�j�t, mert apja lelkip�sztori tev�kenys�g�t akarta folytatni. Teol�gi�t tanult �s egyh�zi felettesei a belga Borinege-ba k�ldt�k a sz�nb�ny�szok k�z�. A gyerekeket tan�totta �rni, olvasni �s katekizmusra, beteget �polt. Szabadidej�ben pedig rajzolt. Ebb�l az id�b�l sz�rmaznak els� t�jk�pei.

1880 �sz�n hazat�rt, �s testv�re, Theo, valamint unokatestv�re, Anton Mauve, az ismert fest� biztat�s�ra tov�bb festett. Az �desapj�val val� �sszek�l�nb�z�s ut�n H�g�ba ment, ahol Theo seg�ts�g�vel m�termet rendezett be. Itt elvonulva tanulta a fest�szet hagyom�nyait. Munk�i tanulm�nyok, de nagy akaratr�l �s komoly hivat�studatr�l vallanak. Ezut�n az antwerpeni akad�mi�n felfedezte a jap�n metszeteket, t�bbet le is m�solt.

Egy szerencs�tlen szerelmi �gy miatt csal�dja �s ismer�sei megszak�tott�k vele a kapcsolatot. 1885-ben meghalt az apja, ezut�n a csal�dja – Theo kiv�tel�vel - �r�kre elz�rk�zott t�le. Theoval �let�k folyam�n �lland�an leveleztek, ebb�l a levelez�sb�l 650 darab maradt fenn. Ezekb�l sz�rmazik a legt�bb inform�ci� van Gogh �let�r�l.

1886-ban P�rizsba utazott testv�r�hez, aki ekkor a Goupil Gal�ria p�rizsi fi�kj�t vezette. Van Gogh beiratkozott Cormon fest� m�hely�be, itt ismerkedett meg Henri de Toulouse-Lautrec-kel. Miut�n Cormon akad�mizmusa nem felelt meg nekik, egy�tt hagyt�k ott. Theon�l – aki szerette �s gy�jt�tte az impresszionist�kat - megl�tta Monet egyik alkot�s�t, amely leny�g�zte. De az impresszionista korszaka csak r�vid ideig tartott, a saj�t �tj�t kereste. �gy gondolta, hogy d�len megtal�lja a megfelel� f�nyt �s sz�neket, ez�rt 1888-ban Arles-ba utazott. T�voz�s�nak m�sik oka az lehetett, hogy sz�gyellt a testv�re p�nz�n �lni, de P�rizsban meg�lni nem tudott.

Provance-ban leny�g�zte a term�szet sz�ps�ge, l�zasan festett. Mag�nyosnak �rezte mag�t, ez�rt megk�rte a Gauguint, akit Theon�l ismert meg, hogy l�togassa meg. Gauguin 1888. okt�ber 23-�n �rkezett Arles-ba. Eleinte minden rendben volt, k�z�sen dolgoztak, de van Gogh idegei egyre fesz�ltebbek, a megfesz�tett munka �s a nem megfelel� �letm�d robban�ssal fenyegetett. Egyre t�bbet veszekedtek, m�g 1888. december 23-�n az udvaron van Gogh borotv�val megt�madta Gauguint, aki elmenek�lt. Van Gogh ezut�n hazament, �s a borotv�val lev�gta az egyik f�l�t. Elmegy�gyint�zetbe ker�lt.

A hallucin�ci�k �s az epilepszi�s rohamok ut�n a nyugalom id�szaka k�vetkezett. 1889. janu�r 7-�n elhagyhatta a k�rh�zat. Arles-ban nem �rezte j�l mag�t, mag�nyos volt, mindenki �r�ltnek tartotta. M�jus 8-�n a saint-remy-i szanat�riumba utazott, amelyet j�lius v�g�n hagyott el, hogy Arles-ban maradt holmij�t elhozza. K�t nappal k�s�bb idegroham t�rt r�, h�rom h�tre tudat�t vesztette. Amikor mag�hoz t�rt, tudom�sul vette, hogy gy�gy�thatatlan beteg. Ezut�n �let�t a hossz�, f�jdalmas rohamok �s a l�zas munka jellemezt�k.

1890. m�jus 20-�n P�rizsba utazott Theohoz, majd k�t nap m�lva tov�bb az Auvers-sur-Oise-ben l�v� szanat�riumba, ahov� a m�p�rtol� dr. Gachet h�vta meg. B�r az orvos r�videsen gy�gyultnak nyilv�n�totta, j�liusban �jabb roham t�rt r�. J�lius 27-�n az auvers-i v�r k�rny�k�n sz�ven l�tte mag�t. Orvosa azonnal �rtes�tette Theot, aki az utols� napokat testv�re mellett t�lt�tte. Van Gogh 1890. j�lius 29-�n halt meg. Utols� k�v�ns�ga az volt, hogy Hollandi�ban temess�k el. A ravatal�t bar�tai napraforg�kkal bor�tott�k el.