Üvegrózsa szonett

Fák levelei közt átcikázó arany árnyak,
Bódúlt álomba szott porcelán emlékvirágaim.
Várlak egyre, hisz oly rég éreztem csókjaid,
Szemem lecsukom, arcomhoz simítom a vágyat.

Gyöngyökként guruló boldog kacagás,
Fátyolba burkolt sóhajokra nyíllik ablakom,
Álmodón, lant húrjáról száll a dalom,
S felhok suhannak remegon, mint a várakozás.

De ó jaj, ketté hasadt mámoros lelkem,
Sötéten csapódnak a gyilkos villámok,
Hová kerültem? Minden oly szomorú.

Mint üvegrózsa, törékenyé vált testem,
Bánatóceánba fulladtak az álmok,
Meghaltam, síromon elszáradt a koszorú.

Szerelmes-szonett

Kékszemed tükrében elmerülve
Csodás holnapról képet álmodok.
Ölelő karjaidban szállok a fénybe,
Szádra forró vágyakat csókolok.
Hallom a dalt, mit nekem énekelsz:
Lágyan száll felém gitárod hangja,
Édes szerelmeddel körül ölelsz,
Mint akkor, a legelső éjszaka…
-Azóta életem megváltozott,
Látom az utat, mi feléd vezet.
Elviszem hozzád a legszebb titkot,
Jól tudod, ez már nem csak képzelet.

Szerelmes szavad, a szívembe vágy,
Ha nem vagy mellettem, hideg az ágy.

Reneszánsz szerelem

Mint feslő rózsa, késő tavaszban,
Ki reggel a napra nevetve ébred,
Szerelmes szívvel nézlek boldogan,
Hisz a legszebb kincsed nekem ígérted.
Ne menj még kérlek, jöjj fogd a kezem,
Nem lophatja el tőlünk senki a fényt,
Szoríts magadhoz és repülj velem,
Hallgassunk együtt titkos égi zenét.
Megosztom veled minden nappalom,
Minden éjjelem szép színes virágát,
Égő testemet most neked adom,
Érezd lelkemnek felizzó parazsát.

Mert tiéd vagyok már, csak rád éhezem
Szerelmedre vágyom mindig, szüntelen.

Tenger

Oly érzékenyen rezdülnek a húrok
Lantomon, ha lágyan húzom ujjaim,
Remeg és sír a dallam, s én szállok
A halkan tovasikló álom szárnyain.

Mellem feszíti szabadság vágy, titok
Mint érett gyümölcs leve, elcsábít
A vágyak szele, hát vitorlát bontok
Szabadon szelem a tenger habjait.

Nem ijedek vad viharoktól, sem
Tenger szörnyei nem rémisztenek,
Kezemben szigonyommal lesben

Állok a taton merészen, de félek
Mégis, mert eljo' a haragvó isten,
Léket kap hajóm, s akkor odaveszek.

Szökni akarok